Az előrehaladott malignus daganatos betegségben szenvedők több mint felénél kialakul az összetett anyagcsere-változásokkal járó cachexia szind­róma. A cachexia jellemzője a súlyvesztésen túl, a zsírveszteség és az izom­tömeg vesztése. A rosszindulatú daganatos megbetegedéssel járó cachexia ellátása sokat fejlődött az utóbbi évtizedben. A cachexiás beteg megfelelő ellátásához szükséges multidiszciplinális folyamatban az egészségügyi rendszer szinte minden résztvevőjének fontos szerepe van, hiszen más-más ponton kapcsolódnak be a beteg ellátásába.

Meghatározott idejű kettős trombocitaaggregáció-gátló (TAGG) keze­lés elengedhetetlen coronaria-sztent-beültetés, valamint akut corona­ria-szindróma (ACS) eseteiben, függetlenül az alkalmazott invazív vagy konzervatív kezelési stratégiától. Jelen munkában a kezelés fejlődésével, jelenlegi helyzetével és lehetőségeivel foglalkozom, a világon már széles körben alkalmazott, de hazánkban csak mostanában hozzáférhetővé vált ticagrelorra fókuszálva.

A Skudexa más-más támadásponton ható opioid fájdalomcsillapító (tramadol) és nem szteroid gyulladáscsökkentő (dexketoprofén) fix dózi­sú kombinációja, mely az akut fájdalom különféle formáiban hatásosabb fájdalomcsillapítást biztosít, mint a kombináció bármely komponense ön­magában. A jó biztonságossági profilt a mellékhatások ritkább előfordulása jelzi, és a betegelégedettség is kiváló.

Acta Bio Medica, 2017

A köszvény és a betegséget megelőző krónikus hiperurikémia szisztémás anyagcsere-betegségként kezelendők. A köszvény számos más viszcerális hatás mellett a kardio- és cerebrovaszkuláris betegségek kockázatát jelen­tősen növelheti, így fontos a társbetegségek kialakulásának megelőzése, vagy azok jelenléte esetén a szekunder prevenció.

Az orrpolipózis, az idült rinoszinuszitisz, az intrinszik asztma vagy az urtikária hátterében gyakran áll „aszpirinérzékenység” (analgetikumintolerancia). A betegség főként nők között jelentkezik az élet harmadik évtizedétől. A nazális tünetek évekkel megelőzhetik az asztmát vagy az akut intoleranciát. Az orrpolipok sebészi beavatkozást igényelhetnek, heteken-hónapokon belül kiújulhatnak. Az intrinszik asztma sokszor csak szisztémás szteroidkezeléssel kontrollálható.

Az NSAID-ok fő javallatai a gyulladásos és degeneratív ízületi betegségekben jelentkező fájdalmak, a sérülések utáni fájdalmas duzzanatok és gyulladások, a daganatos eredetű fájdalmak mérséklése, valamint a láz és az akut fájdalmak csillapítása. A coxibok indikációja jelenleg a gyulladásos és degeneratív ízületi betegségekben, valamint köszvényben jelentkezô fájdalmakra korlátozódik. Alkalmazásukat elsősorban a nemkívánatos gasztrointesztinális és kardiovaszkuláris hatásaik, a más gyógyszerekkel való kölcsönhatásaik korlátozzák. Ezekről ad aktuális áttekintést a cikk.

Út a fűzfakéreg-kivonattól a csúcstechnológiával előállított gyógyszerig

A fűzfa (Salix alba) kérgét már időszámításunk előtt is használták láz- és fájdalomcsillapításra, hatóanyagát, a szalicilsavat 1831-ben sikerült kivonni és előállítani. A szer rendszeres szedése azonban súlyos gyomorbántalmakat okozott. Felix Hoffmann, a német Bayer cég kutatója volt az, aki 1897-ben előállította az azonos hatékonyságú, de a gyomor nyálkahártyájára kevésbé káros acetil-szalicilsavat, amelyet 1899-ben szabadalmaztattak, és Aspirin® néven 1903-ban hozták forgalomba. A 20. században az aszpirin ismert gyulladáscsökkentő, láz- és fájdalomcsillapító hatásának köszönhetően a világ egyik leggyakrabban alkalmazott gyógyszerévé vált, de csak 1971-ben fedezte fel Sir John Vane, hogy az aszpirin a ciklooxigenáz enzim irreverzibilis gátlása révén csökkenti a tromboxán szintézist, és így irreverzibilisen képes gátolni a vérlemezkék aggregációját, jelentősen csökkentve a szív-ér rendszeri betegségek kockázatát. A felfedezés jelentőségét igazolja, hogy Vane, Sune K. Bergstömmel és Bengt I. Samuelssonnal viszonylag hamar, 1982-ben Nobel-díjat kapott „a prosztaglandinok és biológiailag aktív rokon vegyületeik felfedezésért”.